|
|
||||||
| Kezdőoldal | |||||||
|
Eger városaA város történeteA mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető, aki az első öt magyar püspökség egyikét alapította Egerben. Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. 1204-ben itt halt meg Imre király, akit fiával, III. Lászlóval temettek el. A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt. Építészetileg is termékeny volt e reneszánsz időszak, hisz két nagy építtető püspöke is akadt: Beckensloer János és később Bakócz Tamás, mindkettő későbbi esztergomi érsek. A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget. 1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek. A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Maga Rákóczi a szabadságharc alatt többször is tartotta itt főhadiszállását. Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban - Magyarországon szinte egyedülállóan - a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott. Eger a templomok városa: számuk több tucatot tesz ki. A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, amiután jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban - szerencsére - ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa.LátnivalókDobó István VármúzeumMagyarország egyik leglátogatottabb múzeuma. Az egri vár területén több állandó és ideiglenes kiállítás tartozik hozzá. A Gótikus Püspöki Palotában megismerkedhetünk a vár történetével, a Panoptikumban találkozhatunk az Egri csillagok főszereplőinek életnagyságú viaszfiguráival, a Hősök termében látható az 1552-es várvédők névsora, illetve Dobó István eredeti sírköve. Bepillantást nyerhetünk a vár földalatti erődrendszerének, egy részébe is. Gárdonyi Gézát itt, a várban helyezték örök nyugalomra, sírja a vár délkeleti részén található. A Képtár a Püspöki Palotától balra lévő épületben található. Itt megtekinthetjük számos magyar és külföldi barokk festő művét, többek között találkozhatunk Ligeti Antal "A szepesi vár alkonyatkor", Canaletto "Velencei részlet", Millet "Hegyes táj" című festményeivel. Érdemes végigsétálni a vár falán, onnan ugyanis csodálatos kilátás nyílik a városra. Cím: Eger, Vár Telefon: 36/312-744Egyházi MúzeumAz egri püspökök és érsekek két és fél évszázadának történetét bemutató kiállítás (1699-1943). Értékes egyházi kincsek, tárgyak, melyek a XVIII. és XIX. század ötvös- és textilmunkái: szentségtartók, ereklyetartók, kelyhek, palástok és miseruhák. Cím: Eger, Széchenyi út 5. Telefon: 36/421-332Gárdonyi Géza EmlékmúzeumAz író Gárdony mellől költözött ide, az egri vár mellé. Családjának egy másik házat építtetett, saját ablakait bedeszkázta, ajtaját bepárnázta és tetővilágítást létesített, hogy teljes nyugalomban alkothasson. Itt született meg többek között majdnem kétéves munka után az Egri csillagok (melyet 1899. október 26-án fejezett be), illetve a Láthatatlan ember és az Isten rabjai. A házban látható az író többezer kötetes könyvtára - melynek fele francia és német nyelvű, az íróasztala az írógéppel és számos kézirat, köztük titkosírással készült jegyzetek. Cím: Eger, Gárdonyi út 28. Telefon: 36/312-744LíceumA Líceum ma az Eszterházy Károly Főiskola központi épülete, mely több rendezvénynek is otthont ad, többek közt itt tartják nyáron az Agria játékok előadásait. Két múzeum is működik az épületben: A 140 ezer kötettel rendelkező Főegyházmegyei könyvtár, melynek mennyezetén a tridenti zsinatot ábrázoló freskó látható és a Csillagászati múzeum, ahol 18. századi csillagászati eszközök találhatók. A Líceum tornyának tetején találhatjuk Eger szemét, a Camera Obscurát. Ennek a tükrös szerkezetnek a működtetője bemutatja nekünk a belvárost felülnézetből. A torony teraszáról 53 méter magasból körbenézhetünk a város felett. Cím: Eger, Eszterházy tér 1. Telefon: 36/520-400Megyeháza BörtönépületAz épület két kiállításnak ad otthont: itt található a Heves megye és Eger a XVIII-XIX. században című tárlat (itt a város korabeli életébe /közigazgatás,egészségügy,ipar,piac stb./ kapunk betekintést), valamint az Eger és környéke úszó és vízilabdasportjának kiemelkedő teljesítményeiért kapott díjakat bemutató Sportmúzeum. Cím: Eger, Kossuth út 9. Telefon: 36/312-744Palóc Népművészeti KiállításA kiállításon a Palócföld Heves megyei tájainak népművészetét mutatják be. Pásztorok által készített fafaragások (botok, ivókanalak), szőttesek (főleg lakástextilek, sátorlepedők, kalácsoskendők, búcsútarisznyák), férfi és női viseletek, népi kerámiák láthatók. A palóc lakóház tisztaszobájának bemutatása Cím: Eger, Dobó utca 12.Telekessy PatikamúzeumA patikát a jezsuiták alapították 1713-ban egykori rendházukban, Telekessy István püspök adományából, így jelenlegi nevét róla kapta. 1900-ban került mostani helyére, ahol 1968-ig gyógyszertárként működött, majd 1987-ben nyílt meg felújított bútorokkal, berendezéssel mint múzeum. A bútorzat 1745-46-ban készült az egri rendházban tölgyfából, barokk-rokokó díszítéssel. Láthatók még patikaedények, fa tégelyek, orvosi üvegcsék. Cím: Eger, Széchenyi út 14. Telefon: 36/312-744MinaretA Minaret a török megszállás alatt, 1596 körül épült. Ez Európa legészakabban fekvő török kori emléke. Mintegy 40 méteres magasságával a város egyik legmagasabb épülete. A mellette állt dzsámit katolikus káptalani templommá alakították át, majd később lebontották és újat építettek helyette. A faragott homokkőből épült torony tetejéhez közel található körerkélyhez (ahonnan nagyszerű a kilátás) 96 keskeny lépcsőfok vezet fel. Cím: Eger, Knézich K. út 1.Tűzoltó MúzeumA városi tűzoltóság története az 1900-as évektől. Magyarország egyetlen ilyen jellegű múzeuma. Cím: Eger, Tűzoltó tér 5.Vitkovics-HázEbben az épületben lakott Vitkovics Mihály szerb származású költő, meseíró, akinek emlékei láthatók az egyik szobában. A ház többi részében a Kepes Vizuális Központ működik. Cím: Eger, Széchenyi út 55. Telefon: 36/412-023Nemzeti BormúzeumMagyarország bortermelő vidékeinek bemutatása, régi muzeális bortechnikai felszerelések kiállítása. Cím: Eger, Tündérpart u. 5. Telefon: 36/313-670 |
